A leltárfelelősség a munkavállaló kártérítési felelősségének egy speciális esete. Lényege, hogy ha a munkavállaló a munkáltató által rábízott, részére gazdálkodás céljából átadott árukészlettel, pénzkészlettel és/vagy egyéb vagyontárgyakkal nem tud elszámolni, akkor azért felelősséggel tartozik. Alapja tehát a leltárhiány, vagyis az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (forgalmazási veszteség) meghaladó hiány.
A leltárfelelősség esetében a kár és a kárért felelős személy magatartása között az okozati összefüggés szükségszerűen hiányzik, mivel ez a hiány ismeretlen okból következik be. Létezik átadás-átvételi leltár, nyitó- vagyonmegállapító leltár, valamint ellenőrző-elszámoltató leltár is. A leltározás lényege pedig a szabályszerűen átadott-átvett leltározási készletet számbavétele. A leltározásnál biztosítani kell a munkavállalónak vagy képviselőjének, továbbá – szükség esetén – a munkáltató által kijelölt, az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőnek a jelenlétét. A leltárért felelősséggel tartozó munkavállalóval pedig a leltárelszámolást és annak eredményeit ismertetni kell, melyre ő észrevételt tehet, azt pedig figyelembe kell venni.
A leltárfelelősség objektív felelősségi forma, a leltárfelelősségi megállapodást kötött munkavállalót terheli. A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel. Ehhez azonban további feltételek megléte is szükséges. Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a felelősség további feltétele, hogy a leltárhiányért felelős munkavállaló az adott munkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoztatáshoz írásban hozzájáruljon. A leltárfelelősségi megállapodásnak egyaránt van formai és tartalmi követelménye is. Ha a hiány oka ismertté válik, akkor pedig az egyéb felelősségi szabályokat kell alkalmaznunk. Ezt azonban a munkavállalónak bizonyítania kell. A leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló a leltárhiány teljes összegéért felelősséggel tartozik, de a megállapodás ettől eltérően is rendelkezhet. Ha pedig a leltári készletet leltárhiányért nem felelős munkavállaló kezeli, akkor ő a felelős munkavállaló legfeljebb hathavi átlagkeresetének mértékéig felel. A felelősség és a kártérítés mértékének megállapításánál az eset összes körülményeit figyelembe kell venni. A leltárfelelősségi megállapodás pedig akkor szűnik meg, ha a munkavállaló munkakörének megváltozása folytán a leltári készletet már nem kezeli. Csoportos leltárfelelősségről is beszélhetünk. Ez a fajta leltárfelelősség a leltárért felelősséggel tartozó személyek száma szerint határozható meg. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köthető akkor, ha a leltári készletet több munkavállaló kezeli. Ilyenkor a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók távolléti díjának hathavi együttes összegét, de a megállapodásban rögzíthető a felelősség munkavállalók közötti megosztása. Ennek hiányában a munkavállalók távolléti díjuk arányában felelnek.
A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét határidőhöz kötötten, mégpedig a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidő alatt érvényesítheti. Büntetőeljárás indítása esetén e határidő harminc nap és a nyomozó hatóság vagy a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik.
Rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények esetén a kártérítés mérsékelhető. Kollektív szerződésben is lehetőség van a leltárfelelősséggel kapcsolatos törvényi szabályozástól való eltérésre, azonban kivételekkel, valamint csak és kizárólag a munkavállaló javára történhet az eltérés.